Az égésgátlók működési elve

Az égésgátlók általában úgy akadályozzák meg a tüzet, hogy fizikailag blokkolják azt vagy kémiai reakciókat váltanak ki, ezáltal csökkentve az anyag gyúlékonyságát.
Testmozgások
Számos módszer létezik, amelyek fizikai műveletekkel késleltethetik az égési folyamatot:
Hűtéssel: Egyes kémiai reakciók ténylegesen lehűtik az anyagot.
Védőréteg kialakításával, amely megakadályozza az alatta lévő anyag meggyulladását.
Hígítással: Egyes égésgátlók égés közben vizet és/vagy szén-dioxidot bocsátanak ki. Ez eléggé felhígíthatja a lángban lévő szabad gyököket ahhoz, hogy eloltsa őket.
Az általánosan használt égésgátló adalékok közé tartozik a magnezit és a magnezit keveréke, az alumínium-hidroxid és a magnézium-hidroxid. Hevítéskor az alumínium-hidroxid dehidratálódik és alumínium-oxid (alumínium-oxid, Al2O3) keletkezik, amely során vízgőz szabadul fel. Ez a reakció nagy mennyiségű hőt nyel el és lehűti az anyagot, amelyhez kötődik. Ezenkívül az alumínium-oxid maradványok védőréteget képeznek az anyag felületén. A kalcium-magnézium-karbonát és víz-magnezit keveréke hasonló módon működik. Elnyelik a hőt és lebomlanak, vizet és szén-dioxidot szabadítanak fel, ami lángállósággal ruházza fel a benne lévő anyagot.
Kémiai hatás
Gázfázisú reakció: A lángokban (pl. gázfázisban) lezajló kémiai reakciókat égésgátló anyagok megszakíthatják. Általában ezek az égésgátlók szerves halogenidek (haloalkánok), mint például a Halon és a PhostrEx. Az ilyen típusú égésgátlókban használt vegyszerek általában mérgezőek.
Szilárd fázisú reakció: Egyes égésgátlók lebontják a polimereket, aminek következtében azok megolvadnak és kifolynak a lángból. Bár ez lehetővé teszi, hogy bizonyos anyagok átmenjenek bizonyos gyúlékonysági teszteken, még nem világos, hogy a gyúlékony műanyagcseppek keletkezése valóban javítja-e a tűzbiztonságot.
Karbonizáció: Szén alapú tüzelőanyagok esetén a szilárd fázisú égésgátlók szén-szénréteg képződését okozhatják az üzemanyag felületén. Ez a szénréteg nehezebben ég, és megakadályozza a további égést.
Duzzadó anyagok: Az ilyen típusú égésgátló anyagok olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek a védőkarbonizációs réteg mögött kitágulnak, így jobb szigetelést biztosítanak. Használhatók műanyag adalékként és festékként fa- vagy acélszerkezetek védelmére.